Az Andrássy út 21-ben lakom 12 éve. A házat 1888-ban adták át, tervezője Freund Vilmos. Sajnos, jelenleg igen rossz állapotban van, de még romjaiban is impozáns épület, akik meglátják, felsóhajtanak: de gyönyörű volt valaha!
Tovább...
Valóban az lehetett, a nagy belmagasságú polgári lakások mindegyikében már akkor is volt fürdőszoba, az ablakok, néhány kivételtől eltekintve az utcára néznek, a liftház, a néhány megmaradt lépcsőházi dísz és a lépcsőkorlát míves kovácsoltvas munka.
Amikor megtudtam, hogy az épület csillagos ház volt, elhatároztam, hogy amennyit csak lehet, kiderítek a régi lakókról, kik voltak, és vajon túlélték-e a vészkorszakot.
A házban legrégebben élő lakó 1950-ben költözött ide, így tőle sajnos nem tudtam információkat kapni, ezért más irányban kezdtem a kutatást.
Itt köszönöm meg a Budapest Fővárosi Levéltár, a Zsidó Levéltár és a Magyar Zsidó Hitközség szertartási osztályán dolgozók segítségét, amivel előbbre vitték a munkámat, továbbá el nem múló hálával tartozom azoknak a leszármazottaknak, akiket sikerült felkutatnom, és akik nekem, a teljesen ismeretlennek első szóra a segítségemre voltak, és beavattak családjuk életébe.
A levéltárban nagy szerencsémre megtalálták az 1941-es népszámlálási összeíró ívet, melyet összehasonlíthattam az 1945-ös évi, a háború okozta károkat felmérő ívvel, továbbá átnéztem néhány év választói listáját, 1935-től kezdve. Ezek alapján megállapítottam, hogy mind a házban üzleti tevékenységet folytatók, mind a lakásokat bérlők többsége zsidó volt, csak néhány lakásban éltek más vallásúak. Annak nem bukkantam nyomára, melyik gettóbeli házba kellett kiköltözniük, de örömmel láttam, hogy igen sokan túlélték a háborút, és vissza is költöztek a házba, sőt, be is fogadtak más túlélőket.
Az egészen biztos, hogy hárman sajnos a holokauszt áldozatai lettek, és néhány emberről nem sikerült biztos információkat találnom. A táblázatban az ő nevüket és néhány egyéb adatukat tüntettem fel, abban a reményben, hogy talán valaki, aki olvassa ezt, tud róluk valamit, így kiegészíthetem a kutatásomat.
Reflexiók
Az Andrássy út 21-ben lakom 12 éve. A házat 1888-ban adták át, tervezője Freund Vilmos. Sajnos, jelenleg igen rossz állapotban van, de még romjaiban is impozáns épület, akik meglátják, felsóhajtanak: de gyönyörű volt valaha!
Valóban az lehetett, a nagy belmagasságú polgári lakások mindegyikében már akkor is volt fürdőszoba, az ablakok, néhány kivételtől eltekintve az utcára néznek, a liftház, a néhány megmaradt lépcsőházi dísz és a lépcsőkorlát míves kovácsoltvas munka.
Amikor megtudtam, hogy az épület csillagos ház volt, elhatároztam, hogy amennyit csak lehet, kiderítek a régi lakókról, kik voltak, és vajon túlélték-e a vészkorszakot.
A házban legrégebben élő lakó 1950-ben költözött ide, így tőle sajnos nem tudtam információkat kapni, ezért más irányban kezdtem a kutatást.
Itt köszönöm meg a Budapest Fővárosi Levéltár, a Zsidó Levéltár és a Magyar Zsidó Hitközség szertartási osztályán dolgozók segítségét, amivel előbbre vitték a munkámat, továbbá el nem múló hálával tartozom azoknak a leszármazottaknak, akiket sikerült felkutatnom, és akik nekem, a teljesen ismeretlennek első szóra a segítségemre voltak, és beavattak családjuk életébe.
A levéltárban nagy szerencsémre megtalálták az 1941-es népszámlálási összeíró ívet, melyet összehasonlíthattam az 1945-ös évi, a háború okozta károkat felmérő ívvel, továbbá átnéztem néhány év választói listáját, 1935-től kezdve. Ezek alapján megállapítottam, hogy mind a házban üzleti tevékenységet folytatók, mind a lakásokat bérlők többsége zsidó volt, csak néhány lakásban éltek más vallásúak. Annak nem bukkantam nyomára, melyik gettóbeli házba kellett kiköltözniük, de örömmel láttam, hogy igen sokan túlélték a háborút, és vissza is költöztek a házba, sőt, be is fogadtak más túlélőket.
Az egészen biztos, hogy hárman sajnos a holokauszt áldozatai lettek, és néhány emberről nem sikerült biztos információkat találnom. A táblázatban az ő nevüket és néhány egyéb adatukat tüntettem fel, abban a reményben, hogy talán valaki, aki olvassa ezt, tud róluk valamit, így kiegészíthetem a kutatásomat.