VII. kerület, Almássy tér 12.
Ismeri a ház történetét? Mesélje el!
Június 21. szervező
Lovcsányi Lajosné
Program
június 21.
18:00
A házban élt összes egykori gyerektúlélő közös megemlékezése.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Reflexiók
Mi a háború után költöztünk az Almássy tér 12-be, talán 1949-50 táján, én ekkor 2-3 éves voltam. A házfelügyelő Jakobcsics családról tudtuk, hogy a háború idején mentették az embereket, s amikor 1956-ban az egyetlen nagyhangú ember a házban zsidózni kezdett, akkor is azonnal a Jakobcsics házaspár állította le. Sem a zsidókat, sem a (zsidó) kommunistákat (az én családomat) nem engedték bántani.
A szüleim a második világháború alatt, valamint életük végéig a VII. Almássy tér 12. száma alatt laktak, előbb nagymamám Jakobcsics Ferencné volt a házfelügyelő, majd édesanyám – Jakobcsics Istvánné – vette át a beosztást.
A háború idejéről sokat meséltek, akkor ez a ház csillagos ház volt – a kapura volt sárga csillag festve –, és az ablakokat nyitva kellett tartani. Több zsidó család is lakott a házban.
Az egyik családból az édesapát elvitték munkaszolgálatosnak, az édesanyát és a gyermekét pedig bevitték a gettóba. Ez a család akkor a Gottesmann (későbbi nevükön Garami) család volt. A lányuk - Éva - még él, kapcsolatban is vagyok vele. Ő mindig azt mondja, hogy a szüleimnek köszönhették az életüket. Más családoknak is segítettek a szüleim, de a sok történet közül már nem emlékszem, hogy melyik volt, amelyiknek ténylegesen részesei voltak, vagy csak tudtak róla.
Ezt csak azért írtam le, mert édesanyám nemrégen elment, emléküket mindenképpen szeretném megőrizni és jó lenne, ha mai fiatalok előtt ilyen példaképek lennének.
Üdv.
Lovcsányi Lajosné