Kronológia 1944. április 8-14.
1944. április 8., szombat
A X. csendőrkerület (Székelyföld) vármegyéiben – Csík, Háromszék, Maros-Torda, Udvarhely – végrehajtandó zsidótlanítási műveletekről tartottak értekezletet Marosvásárhelyen az érintett közigazgatási egységek köztisztviselői, rendőri és csendőri vezetői, Endre László elnökletével.
Munkácson helyi zsidó tanács alakult, Steiner (más források szerint Steuer) Sándor mérnök elnöklete mellett.
Leváltották Thuránszky László miniszterelnökségi államtitkárt.
A Belügyminisztérium megküldte a 36-os országos bizottságnak a sárga csillag viseléséről szóló két rendelethez fűzött indoklását. Részlet a szövegből: „Honvédelmi és közbiztonsági érdek, hogy az ilyen szempontból megbízhatatlannak tekintendő zsidók jól felismerhetőek legyenek. Könnyű felismerhetőségük ugyanis igen nagy mértékben megkönnyíti tevékenységüknek és magatartásuknak ellenőrzését és könnyebbé teszi távoltartásukat olyan helyektől, ahol jelenlétük a honvédelmi érdeket veszélyeztetné.”
Az 1. magyar hadseregbe tartozó 1. hegyi dandár felvette a harcérintkezést a szovjet csapatokkal a Kárpátok előterében lévő Delatynál. Április első hetétől a 2. páncéloshadosztály kiérkező alosztályai is egymás után a harcvonalba kerültek. Mindazonáltal az 1. hadsereg egységei közül több csak április 13-tól kezdte meg felvonulását.
Részlet a Moszkvából sugárzó Kossuth Rádiónak a keresztény egyházakhoz intézett felhívásából: „A zsidó honfitársakat nekünk magyar hazafiaknak védelmünkbe kell vennünk. Nemcsak azért, mert ők is magyarok, nemcsak emberségből. Védelmünkbe kell őket vennünk azért is, mert a zsidóság elleni irtóhadjárat a nemzetünk leigázását célzó hadjárat része. Zsidóheccel akarják elterelni a figyelmet a nácik arról, amit velünk tesznek. Ezt kell megértenie minden magyarnak, aki nem adta el magát a németeknek. És ha ezt megérti, akkor függetlenül attól, hogy rokonszenvvel viseltetik-e a zsidóság iránt vagy nem, szembe kell fordulnia a zsidóüldözéssel. Kétszeresen áll ez a keresztény egyházakra.
Részlet Shvoy Kálmán naplóbejegyzéséből: „Dunszt Kálmán elkísért és elmondta, hogy a szegedi nyilasok, Benedek Gyula, Borbély bőröndös, Bodnár cipész Pestre utaztak és onnan jöttek le Gestapo-emberek, akiknek gazdag zsidókat mutattak, s azokat összeszedték, s a Vértes-ház pincéjébe vitték,...
...
Berey Gézát is elvitték – a lapot, Délmagyarországot be fogják tiltani.”
1944. március közepétől harcokra váró 1. magyar hadsereg Delatyn térségében „felvette a közvetlen harcérintkezést a szovjet csapatokkal.” http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/65.html
1944. április 9., vasárnap
Megjelent Baky László államtitkár a Magyarság munkatársának, Abonyi Ernőnek adott nyilatkozata a zsidóellenes rendeletekről. Részlet a sárga csillag viselése kapcsán feltett kérdésre adott válaszból: „Annak pedig, hogy a zsidósággal szemben az eddigi gyenge rendelkezésektől eltérő újabb szigorúbb rendelkezéseket hoztunk az oka az volt, hogy őket, mint a nemzetre káros és veszedelmes elemeket megjelölve, meg kellett különböztetni a nemzet nagy céljait teljes odaadással és együttérzéssel szolgáló magyarságtól.” Részlet a bombakárosultak részére történt zsidó lakások lefoglalásával foglalkozó kérdésre adott válaszból: „Amennyiben az angolszászok a jövőben újra megkísérelnék a terrortámadások végrehajtását, a kibombázottak lakásszükségletének kielégítésére a zsidóság további, eddig még igénybe nem vett lakásait fogjuk kiigényelni. Az angolszászok ezzel mindenesetre elérik azt, hogy a zsidóságnak a magyar lakosságtól való teljes elkülönítését is végrehajtjuk.”
Az április első napjaiban szovjet kézre kerülő Delatynt az 1. magyar hadsereghez tartozó 1. hegyidandár visszafoglalta, azonban a városból hamarosan újra kiszorították őket.
Feljegyzés készült az április 6-án és 7-én Berlinben tartott megbeszélésekről, melyek során Adolf Hitler felvetette Erhard Milch tábornagynak, a légügyi minisztérium államtitkárának és a Luftwaffe fegyverkezése irányítójának, aki a német repülőgépipart ért károk kijavításán dolgozott, hogy szükség esetén Himmlertől 100.000 magyar zsidót fog kérni a munkaerő biztosítása céljából.
A marosvásárhelyi Székely Szó című napilap e napon megjelent számában követelték a zsidó tisztviselők eltávolítását a gazdasági élet valamennyi területéről.
1944. április 10., hétfő
Jaross Andor körrendeletet (230.900/1944 sz) adott ki az árvaszékek számára a „távollevő zsidók vagyonának kezelése tárgyában”.
Kisvárda főjegyzője utasította Kain Józsefet, a hitközség elnökét, hogy gondoskodjék a zsidók összeírásáról, s a jegyzéket legkésőbb április 14-én este 6 óráig négy példányban adja be.
Sepsiszentgyörgyön letartóztatták a baloldali és az antifasiszta nézeteket valló személyeket, köztük zsidókat is.
Norman Armour, az Egyesült Államok argentínai nagykövete táviratban közölte, hogy nem hajlandó továbbítani az április 6-án Lisszabonból kapott üzenetet gróf Semsey Andor argentínai magyar ügyvivőnek.
1944. április 11., kedd
Bustyaházán megvonták az iparjogot a zsidó kereskedőktől és iparosoktól, üzleteiket bezáratták, árukészletüket az odatelepített kereskedőknek kiutaltatták.
Nyíregyházi (Szohor) Pál, Nyíregyháza polgármestere a helyi zsidók összeírására adott utasítást a helyi zsidóvezetőknek.
A Földművelésügyi Minisztérium folyammérnöki ügyosztálya előterjesztést nyújtott be, hogy a vízügyi szolgálatban tartsák vissza a „kiváló zsidó mérnököket”.
1944. április 12., szerda
Nagyobb angolszász légitámadás Budapest és Mohács térségében.
A minisztertanács április 1-jei hatállyal Kárpátalját és Észak-Erdélyt, a zsidótlanítás első két helyszínét, hadműveleti területnek nyilvánította. A kormány a kárpátaljai hadműveleti területek kormánybiztosának Tomcsányi Vilmos Pált, Észak-Erdélybe pedig Ricsóy-Uhlarik Bélát nevezte ki.
Jaross Andor belügyminiszter utasítására Király Gyula ezredes aláírásával kiadták a 172.069/1944. VII. a. sz. utasítást, mely előírta a rendőri és csendőri szerveknek a sárga csillagot nem előírásszerűen viselő zsidók deportálását.
A M. Kir. Debreceni VI. Csendőrkerület Komádi Lovas Őrségének jelentése szerint a Bihar vármegyei Körösszakálon négy családhoz tartozó 10 izraelita lakos élt, míg Magyarhomorogon öt családhoz tartozó 13 izraelita.
Az érintett megyék, járások és városok legfőbb polgári, rendőri és csendőri vezetői Munkácson Endre László elnöklete alatt értekezletet tartottak a Kárpátalján és Északkelet-Magyarországon indítandó zsidóellenes intézkedések részleteiről. Az egyes megyékre vonatkozó részleteket ezt követően nem sokkal, helyi értekezleteken dolgozták ki Baky László írásbeli, illetve Endre László Munkácson elhangzott szóbeli közlései alapján. Az értekezleten Máramaros vármegyét és Máramarosszigetet Ilinyi László alispán, Gyulafalvi Rednik Sándor máramarosszigeti polgármester, Tóth Lajos rendőrfőnök, Álgya-Pap Zoltán, a Kárpátalja kormánybiztosa mellé beosztott tábornok és Sárváry Miklós csendőr ezredes képviselte.
Berend Béla Endre Lászlónak írt levele függelékében felvázolta elképzeléseit a magyarországi zsidók vezető szervezetének létrehozásával kapcsolatban. A tervezetre Endre László nem reagált, a későbbiekben nem vette figyelembe.
Korábbi megbeszélésük alapján Vajna Gábor jelentkezett Sztójay Döme miniszterelnöknél, aki másnap 19 órát jelölte meg a Szálasi Ferenccel való találkozó időpontjaként, megkérve Vajnát, hogy előzőleg még telefonon érdeklődjön.
Cordell Hull memoranduma Franklin Delano Roosevelt elnöknek, melyben a Habsburg Ottó által benyújtott javaslatokkal kapcsolatos álláspontot fogalmazza meg. Lényegében a Nagy-Britanniával és a Szovjetunióval közös politika kidolgozását javasolta. Említette a brit álláspontot – úgy vélte, a Szovjetunió is el fogja fogadni –, miszerint nem támogatták egy „szabad magyar mozgalom” létrehozását, ehelyett az új rezsimet visszautasító hivatalnokok összegyűjtését javasolták, hangsúlyt helyezve az országon belüli ellenállás erősítésére, Magyarország jövőjének kidolgozását az otthon lévőkre hagyva, amennyiben aktív ellenállást fejtenek ki a németek ellen.
1944. április 13., csütörtök
A Magyar Zsidók Lapja közölte Stern Samu „Dolgozz és ne csüggedj!” című felhívását, melyben a hatóságok utasításainak engedelmes végrehajtására buzdított, illetve tájékoztatta az olvasókat a Zsidó Tanács szervezeteinek folyamatban lévő kiépítéséről, amely a hatékonyabb működés elérését szolgálta. Információkat között a sárga csillag viselésével kapcsolatban. Ugyanebben a számban voltak olvashatóak dr. Hevesi Ferenc főrabbi szavai: „Imádkozz mennyei Atyád színe előtt magadért, családodért, gyermekeidért, de legelsősorban és mindenekfölött magyar Hazádért! Hazaszeretet, kötelességteljesítés és imádság legyen életed vezérfénye! Kövesd világosságát, és veled lesz az Isten!”
Sztójay Döme és Edmund Veesenmayer megegyeztek, hogy a hónap végéig Magyarország legalább 50.000 zsidó munkást ad át a Harmadik Birodalomnak, a 36 és 48 év közötti férfiakat fokozottabb mértékben hívják be, a zsidó munkaszolgálatos zászlóaljak létszámát pedig 100-150.000 főre emelik. (GMTR 95.)
Este 19 órakor Szálasi Ferenc Csia Sándor és Vajna Gábor kíséretében megjelent Sztójay Döménél, azonban Szálasi javaslatára a négyszemközti beszélgetés mellett döntöttek. A 75 perces beszélgetés során Szálasi Sztójay kérdésére elmondta, azért kereste meg, hogy járjon közben az érdekében Horthy Miklósnál. A miniszterelnök érdeklődött, hogy mit kíván a kormányzónak elmondani, illetve mi a véleménye kormányáról és a kialakult helyzetről. Erre Szálasi utalt 1935-ös programjára, majd április 1-jei beszédére. Hozzátette, hogy nem a miniszterelnökkel, hanem a kormány egyes tagjaival van problémájuk. A programot és a beszédet Szálasi Vajna Gábor révén el szándékozott küldeni Sztójaynak, míg utóbbi ígéretet tett, hogy közbenjár érdekében. A találkozó után Szálasi pozitívan értékelte a miniszterelnököt.
Hubay Gyula főszolgabíró Ózdon és az ózdi járásban élő fakereskedők raktáron lévő faanyagát lefoglaltatta. Ezekben a napokban itt is nőtt a zsidóellenes intézkedések száma, a belügyminiszter utasítására az Ózd és Vidéke Izraelita Nőegyletet feloszlatták, keresztény lakosok kérésére megkezdődött a zsidó tulajdonú vállalatok, üzlethelyiségek és telepek kiutalása.
Szabolcs vármegyében az alispán – szigorúan bizalmasan – utasította a főszolgabírókat és polgármestereket, hogy gondoskodjanak a gettók és gyűjtőtáborok kijelöléséről. A Dadai alsó, a Dadai felső, a Ligetaljai, a Nagykállói, a Nyírbátori, a Nyírbogdányi járás és Nyíregyháza zsidó közösségei számára Nyíregyházán jött létre gettó, a Kisvárdai, a Nyírbaktai és Tiszai járások közösségei számára pedig Kisvárdán. Az utasítás értelmében Nyíregyházán ideiglenes kórházat kellett felállítani, Kisvárdán erre a célra az izraelita elemi iskolát szándékoztak használni.
Nagyobb angolszász légitámadás Ferihegy, Bánhida és Győr térségében.
1944. április 14., péntek
Miután a nemzetiszocialista sajtó túl enyhének minősítette a sárga csillag viselésére vonatkozó rendelkezések megszegéséért kiszabható büntetéseket, és az ügyben Edmund Veesenmayer is közbenjárt, a minisztertanács jóváhagyta a belügyminiszter indítványát, hogy a megkülönböztető jelzést nem viselő zsidókat internálják – a hasonló értelmű rendeletet Jaross Andor belügyminiszter utasítására már két nappal korábban kiadták.
A minisztertanács ülésének jegyzőkönyve: „2. pont. A miniszterelnök úr előadja, hogy a budapesti német követ, a Nagynémet Birodalom meghatalmazottja a vele való beszélgetés közben megjegyzés tárgyává tette azt, hogy zsidók a sárga csillag nem viselése miatt aránylag igen kis pénzbüntetésben részesültek a budapesti napilapok közlése szerint.
A belügyminiszter úr kijelenti, hogy a jövőben zsidókat sárga csillag nem viselése miatt internáltatni fogja.
Tudomásul vétetik.
...
4. pont. A pénzügyminiszter úr tájékoztatja a Minisztertanácsot arról, hogy milyen mértékben és módon tervezi a pénzintézetek és azokhoz tartozó vállalatok zsidó vezetésének megszüntetését. Százszázalékig kell elküldeni a vezető nagy zsidókat, szóval a vállalatok elnökét, alelnökeit, vezérigazgatóit és ügyvezető igazgatóit. A középrétegű tisztviselők közül elküldendő azonnal a zsidó tisztviselők fele, a másik fele pedig successive, kisebb tisztségviselőkből pedig azonnal a fele és szintén successive a másik fele.”
A minisztertanács döntött a március 20-án a banki kivétek területén életbe léptetett korlátozások fenntartásának kérdéséről.
Megjelent a Budapesti Közlönyben a „zsidók gyógyszertári jogosítványainak megszüntetéséről” szóló kormányrendelet.
A marosvásárhelyi Székely Szó című napilap e napon megjelent számában hírül adta, hogy a keresztény ügyvédi irodáknak is meneszteniük kell zsidó alkalmazottaikat.
Több máramarosi községben a zsidókat már ekkor egybegyűjtötték, általában a zsinagógába vagy az iskolába, hogy maradék értékeiket elszedhessék.
Máragyulafalva zsidóit a zsinagóga udvarára gyűjtötték össze. Néhány napig tartották itt őket, ezalatt elrejtett értékek után kutattak a lakásokban. Végül a bárdfalvai gettóba vitték őket.
Az Adolf Hitler által az ún. vadászrepülőtörzs – a repülőgépgyártás problémáinak leküzdésére létrehozott szervezet – élére kinevezett Karl Saur szigorúan titkos ülést hívott össze. Közölte, hogy a 100.000 magyar zsidó alkalmazásával kapcsolatban a részleteket Schlempp és Schmelter, Xaver Dorsch két beosztottja dolgozta ki. Utóbbi személy, Xaver Dorsch az Albert Speer által vezetett fegyverzet- és haditermelés-ügyi minisztériumnak volt osztályvezetője. Ugyanezen a napon tájékoztatta Edmund Veesenmayer Ribbentropot, hogy Sztójay Döme „kötelező érvényű biztosítékot” nyújtott, hogy a hónap végéig 50.000 munkaképes zsidót bocsátanak a Birodalom rendelkezésére, május végéig pedig további 50.000-et. Jelentette azt is, hogy az SD és a magyar rendőrség révén az ígéret a gyakorlati megvalósulás szakaszába lépett. Közölte, hogy a kormányzó is belegyezett a tervbe, a magyar fegyveres erők és a belügyminisztérium is kész az együttműködésre.
Edmund Veesenmayer e napon kelt jelentése arra kérte Sztójay Döme miniszterelnököt, hogy váltsa le a németellenes érzelmű fő- és alispánokat. Május elejére 41 főispánból 29-et váltottak le, a városok kétharmadában és Budapesten is kicserélték a polgármestert. Az újonnan kinevezettek többsége a kormánypárt jobbszárnyához, illetve Imrédy Béla Magyar Megújulás Pártjához tartozott.
Shvoy Kálmán naplóbejegyzése ezen a napon: „Hangliban Markovitscsal beszéltem. Rassay stb.-eket Dachauba vitték, 240-et mint túszt, köztük 2 Keresztes-Fischert, Bajcsy-Zsilinszky él, rabkórházban van. 240 zsidó rabbiképzőben, onnan viszik őket Kistarcsára. Tildy bujdosik, Varga B. átment a Dráván, Szilassy, Purgly veje megszökött.
Feloszlatták Rassay, Rátz Kálmán és Bartha Albert pártját és a Turáni Vadászokat.”