Kronológia 1944. február 1-7.

1944. február 1., kedd

A Magyar Filozófiai Társaság rendes tagjává választotta Radnóti Miklóst. Az okmányt gróf Révay József és báró Brandenstein Béla írta alá.

Egy szép Radnóti-weboldal: http://radnoti.mtak.hu/hu/01.htm

1944. február 2., szerda

„Palesztina: az európai menekültek állandó letelepedési helye"
Washington, február 2. Reuter.

Taft ohioi és Wagner newyorki szenátor kedden javaslatot terjesztett, a szenátus elé. Ebben sürgetik az Egyesült Államokat, tegye lehetővé, hogy az európai menekültek állandó letelepedési helye Palesztina legyen. Hasonló határozati javaslat fekszik a képviselőház előtt is. /MTI/”

1944. február 3., csütörtök

A Magyar Zsidók Lapja írja:

„Száz éve, hogy néhány pesti zsidó fiatalember megalapította a Magyarító Egylet-et. (…) Mit is akart ez az egylet? Magyarorssítani. Mindenekelőtt a magyar zsidóságot, s mindenekelőtt Pesten.” (…)

1844. február 14-én a pesti Valero-házban értekezletre jöttek össze a zsidó ifjúság vezetői, hogy tárgyalásokat folytassanak egy olyan egyesület létesítéséről, amely az itteni zsidóság erőteljes magyarítását tűzte ki céljául. (…) Vezérlőbizottsági tagok lettek: Heilprin Mihály, akit Kossuth  1848-ban a belügyminisztérium sajtófőnökévé nevezett ki, Szegfi Márton és Barnai Ignác, akik magas köztisztségeket viseltek a szabadságharc esztendőiben, dr. Jacobovits Fülöp, a pesti zsidókórház megteremtője, Chorin Áron, Schwab Arszlán, Steinhardt Jakab, Hochmuth Ábrahám rabbik, Lőw Lipót, a szabadságharc tábori rabbija, Diósy Márton, Kossuth későbbi magántitkára, Holländer Leó, aki a szabadásgharcban szintés jelentős szerepet játszott, dr. Finaly Zsigmond, dr. Gross Frigyes, dr. Kain Dávid, dr. Hauser József orvosok, Kunewalder Károly, dr. Pollák Henrik, akitől az egyesület ötlete tulajdonképpen származott és sokan mások.”

1944. február 4., péntek

MTI Rádiófigyelő
1944. február 4. 19 óra 35 perc

LONDON 18,15 órai csehszlovák adásából

A magyar demokrata ás liberális körök szerint Kállay kormányát nem terheli felelősség a háborúban való  részvételért.

New Yorkból érkező hírek szerint a magyarországi demokraták, liberálisok és királypártiak leveleik gyakran fordulnak az amerikai közvéleményhez, amelyekben azt állítják, hogy Kállay kormánya és a magyar nép nem felelős Magyarországnak a háborúban való részvételért, mert Kállay elődje, Bárdossy lépett be a németek oldalán a háborúba. Kállay kormányának tehát nem maradt más választása, mint folytatni Bárdossy helytelen politikáját.

Kállay több ízben kijelentette, hogy az orosz fronton küzdő 300,000 embert számláló magyar hadsereget visszavonták. Szerinte nincs több magyar katona az arcvonalon küzdők soraiban. Ezzel szemben az orosz jelentés határozottan beszámol arról, hogy Ukrajna területén még ma is 12 magyar hadosztály van. Ezeket a magyar alakulatokat a német hadsereg főként a rend fenntartására használja, ölnek és gyilkolják a védtelen lakosságot. Kállay kormánya, valamint az orosz népet sanyargató magyar katonaság kíméletet nem érdemel. A magyar nép sorsa meg van pecsételve. Könyörületet ne várjon.

MOSZKVA’ 18.00 órai magyar adásából:

A hadijelentés és a németek visszavonulásának ismertetése után a rádió azzal foglalkozott, hogy a németek 1942 nyarán gyors győzelemre számítottak.

A magyar kormány is ismerte a németeknek ezt a tervét, bízott a gyors sikerben. A magyar csapatokat a frontra küldték, hogy részt vegyenek Hitler Sztálingrád és Moszkva elleni támadásában. Kállay 1942. július 3.-i kassai beszédjében hetvenkedve jelentette ki, hogy a magyar hadsereg a legjobb parancsnokok vezetése alatt és elsőrendű fegyverzettel harcol Oroszország ellen.

Kállay 1942. július 14-én a kormánypárt gyűlésén úgy nyilatkozott, hogy a háború a tengelyhatalmak s ezzel Magyarország győzelmével végződik. A július 20-i magyar újságok azt jelentették, hogy nyitva áll az út Sztálingrád felé, és hogy Sztálingrád eleste küszöbön áll.

Mi maradt meg Hitler és magyar cinkosaik jóslásaiból?

Sok-sok ezer magyar katona teteme, akik dicstelenül pusztultak el Hitler és budapesti cinkosaik háborúja miatt. A magyar kormány ma már nem bízik a győzelemben, s nem is teszi kirakatba a Hitler háborújában való aktív részvételét, mint régen. Budapest most minden áron leplezni igyekszik, hogy a magyarok részt vesznek Hitler háborújában. A Magyar Távirati Iroda meg is cáfolta azt a közleményt, hogy magyar csapatok harcolnak a németek oldalán. Most, amikor közeleg a leszámolás órája, a vezetők ártatlanságukat hangoztatják.

Megállapították, hogy 11 gyaloghadosztály és 1 lovashadosztály van a keleti fronton, ezek közül  a 11., a 18. és a 19. könnyű hadosztály tűzvonalban van. A magyar csapatok többi része a német hadsereg mögötti országrészekben kegyetlenkedik. A magyar kormány tehát továbbra is kiszolgálja Hitlert.

Egy év alatt Magyarország második hadserege 10 hadosztállyal fizetett Hitler kalandor terveiért. A magyar katonáknak és tiszteknek tízezrei pusztultak el. Ugyanez a sors vár azokra a magyar hadosztályokra, amelyek Oroszországban harcolnak. A honvédek újabb tízezres tömege sem tudja a hitleri hadsereg szétzúzását elodázni.

A magyar kormány hitlerbérenc politikája meggyorsítja ennek bekövetkezését és Magyarország is a pusztító háború színterévé válik.

Radnóti Miklós: TÉL

Hóbafagyott levelet
kaparász dideregve a szellő.
Duzzadt, mint tele zsák:
hóval telik újra a felhő.
Nincsen csillag, a fák
feketéllő törzse hatalmas.
Megfagy az őz nyoma is.
Készül le a völgybe a farkas

1944. február 4.