Kronológia 1944. január 8-14.
1944. január 8., szombat
„E történelmi új esztendő küszöbén köszöntjük szívünk minden melegével, lelkünk minden hitével, akarásunk minden eltökéltségével, cselekvésünk minden elszántságával Hitlert, Mussolinit és a Tennót (az ég ura, a japán császár hivatalos címe). Kívánjuk, hogy az új esztendő hozza meg tiszta szándékuk tiszta gyümölcsét.”
A kötetben meg nem jelent, 1944. január 8-i újévi üdvözlet.(OL. Filmtár) Az idézet helye:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/79-04/ch09.html
1944. január 8-a Molnár László és a magyar vadászrepülés történetének is az egyik legdicsőségesebb napja: 68. bevetésén négy igazolt légi győzelmet aratott.
http://www.sopronitema.hu/varosi-hirek/2258-repulogep-legcsavar.html
http://static.panoramio.com/photos/large/43605592.jpg
1944. január 9., vasárnap
„Munkács megyei város Iskolán Kívüli Népművelési Bizottsága munkácsi lakosok számára két irodalmi pályázatot hirdet: 1.Novella. Az elbírálásnál a munkácsi vonatkozású témájúak előnyben részesülnek. 2.Tanulmány vagy esszé, mely Munkácsy Mihállyal vagy vele kapcsolatos kérdéssel foglalkozik.”
http://adatbank.sk/kronologia/1944-januar-9/
A jövő feladatairól közöl cikket a Népszava Peyer Károlytól.
Michael Wittmann SS-Hauptsturmführer (Vogelthal, 1914. április 22. – 1944. augusztus 8.). A második világháború egyik legsikeresebb páncélosparancsnokaként a náci propaganda hőssé magasztalta. 1944. január 9-én páncélosával egymaga akadályozott meg egy szovjet áttörést Berdicsev közelében, és a 66. kilőtt ellenséges páncélosa után január 14-én a Vaskereszt lovagkeresztjével tüntették ki, lövésze, Balthasar Woll 16-án vehette át a kitüntetését. Még január 30-án (a 88. kilövését követően) pedig lovagkeresztjéhez megkapta a tölgyfalombokat is (volt olyan eset, hogy egy páncéloscsatában 30 harckocsit és 28 páncéltörő löveget lőtt ki), és másnap főhadnaggyá (SS-Obersurmführer) léptették elő. Ekkor S04-es Tigrisének lövegcsövét már 88 darab győzelmi gyűrű díszítette.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Michael_Wittmann
MTI Házi tájékoztató. A moszkvai rádió jelenti: A kirovgrádi német kegyetlenkedésekről
Ötezer polgárt – köztük tíz éven fölüli gyerekeket – a külvárosokba vittek és ott géppisztolyokkal agyonlőtték őket. Akik nem haltak meg, azokat élve eltemették. A németek a városból való kivonulásuk előtt a Kirovográd melletti fogolytáborban körülbelül tízezer orosz hadifoglyot öltek meg és parasztok ezreit hajtották el Németországba.
Ősbemutató
Az OMIKE Művészakció keretében először kerül színre Pap Károly Mózes című darabja.
A Pesti Izraelita Hitközség Wesselényi utca 7. szám alatt lévő Goldmark Terme adott helyet az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület Művészakciójának. Az első zsidótörvény nyomán az 1939-es évad végére a zsidó származású színészek közül sokan kénytelenek voltak elhagyni a színpadot. Bálint Lajos, aki ekkor még a Magyar Színház dramaturgja volt, azt javasolta, hogy berlini mintára állandó színházat teremtsenek. A hitközségben Ribáry Géza ügyvéd vállalta „a száműzöttek színházának” megalapítását. A Színház- és Filmművészeti Kamara azzal a feltétellel járult hozzá a színház megnyitásához, hogy a zártkörű előadásokat csak a hitközség tagjai látogathatják. A létrehozók célja a művészek megélhetésének biztosítása és a közönség kulturális igényének kielégítése volt.
Pap Károly színműve, "Mózes"... /A Magyar Zsidók Lapja, 1944. január 20. 10.p/
http://tbeck.beckground.hu/szinhaz/htm/21.htm
http://omike.hu/
Csak egyszer fellebbezhetnek a zsidó cégek
A kereskedelemügyi és közlekedésügyi miniszter döntése értelmében az első fokú iparhatóságok véghatározatait, amelyek egyes vállalatok zsidó vagy nemzsidó jellegének megállapítására vonatkoznak, fellebbezéssel csak egy jogorvoslati fórumnál lehet megtámadni. Az érdekelt vállalatok, illetőleg iparűzők az iparhatóság döntése ellen csak a másodfokú iparhatósághoz fellebbezhetnek.
Pestvidéki Hírek, Monor.
http://www.mozsa.hu/dynamic/visszaemlekezesek_elem_pdfhu_19.pdf
Szovjet terv a lengyel határkérdés rendezésére
Az angol hírszolgálat közli az Observer diplomáciai munkatársának cikkét, amelyben többek között azt írja, hogy a szovjet kormány indítványt tett a lengyel határkérdés tisztázására. A cikkíró azután így folytatja:
Az indítvány értelmében az új orosz-lengyel határ bizonyos jelen szerint az 1920. évi Curzon-vonalon alapszik, amely hozzávetőlegesen Litvánia legdélibb sarkától indul ki dél felé. Ilyenformán Lengyelország ismét bekebelezhetné azt a területet, amely a vonaltól nyugatra esik és amelyet az oroszok az 1939. évi lengyelországi német megszállás alkalmával foglaltak el. Ezenkívül Oroszország pótegyezmény alapján átengedné a grodni és a bialistoki körzetet (Brestlitovszk és Litvánia között) és hajlandó volna tárgyalásba bocsátkozni Lwow visszaadása érdekében, ha a lengyel kormány baráti magatartást tanúsít. Szovjet-Litvánia azonban megtartaná Vilnát. Kelet-Lengyelország többi részét Oroszország megtartaná, ellenszolgáltatásképpen azonban Oroszország és a többi szövetséges állam tervbe vette, hogy nyugat felé kiterjeszti a lengyel határt. Feltehető, hogy a a szovjet tervet közvetett vagy követlen módon átnyújtották a londoni lengyel kormánynak.
A cikkíró ezután így folytatja:
Ha a terv megvalósul, a szovjet kormány befejezettnek tekint minden, a lengyel-orosz kapcsolatokra vonatkozó vitát, és a fennmaradt elintézetlen kérdéseket közvetlen lengyel-orosz tárgyalásokkal oldják meg.
Már régóta világos, hogy az 1939-es határvonalaktól nyugatra eső területekre vonatkozó szovjet politika milyen elvekre helyezkedik. A szovjet kormány tehát nem fogadhat el semmiféle olyan indítványt, amely ezeken a területeken népszavazást helyez kilátásba, vagy amely a döntést a béketárgyalások idejére halasztaná. A kérdés rendezésére nyújtott indítvány az utolsó engedmény, amelyet a szovjet kormány hajlandó tenni.
Amerika és Anglia eszmecserét folytat a lengyel-orosz kérdésben
(Magyar Távirat Iroda.) Az Aften Tidningen washingtoni levelezőjének jelentése szerint Amerikai és Anglia között ez idő szerint eszmecsere folyik oly formula megtalálására, amellyel át lehetne hidalni Lengyelország és Oroszország között az egyenetlenséget.
Az amerikai külügyminisztérium szempontjából fontosabb az Atlanti Charta és az orosz realizmus összeolvasztása, mint az a kérdés, hogy mit gondol a lengyel földalatti mozgalom Oroszországról - mondja tovább a jelentés. Bármily erős lenne is ez a mozgalom, nem lehet akadály a Vörös Hadsereg útjában.
A washingtoni orosz nagykövetség egyik közleménye Lengyelországra vonatkozó „jogos igényeiről” beszél. A közlemény rámutat az 1939-ben tartott népszavazásra is, amelynek során „a felszabadított lengyel területek” Oroszország mellett nyilatkoztak.
A Pravdának Willkie ellen intézett támadását újabb akadálynak tekintik a szovjet-lengyel kapcsolatok felvételének útjában.
http://www.huszadikszazad.hu/1944-januar/politika/szovjet-terv-a-lengyel-hatarkerdes-rendezesere
1944. január 10., hétfő
A beregszászi honvéd Vörös Kereszt üdülőkórházában hadirokkantak részére téli gazdasági tanfolyamot szerveztek. A tanfolyamnak 62 hallgatója van. (MTI)
Német előkészületek Magyarország megszállására
1944 januárjában a vezérkar ismét felülvizsgálta a Margarethe-tervet, de mivel továbbra sem álltak rendelkezésre megfelelő katonai erők (1943. december 24-én újabb téli szovjet offenzíva kezdődött a keleti fronton), bizonytalan időre elnapolták a végrehajtást. Februártól azonban a Dél Hadseregcsoport helyzete egyre kritikusabbá vált, a 2. és 3. Ukrán Front egyre közelebb ért a Keleti-Kárpátokhoz. Ha Magyarország ekkor átáll a szövetségesek oldalára, a szovjet csapatok akadálytalanul kijutnak az Alföldre és a román-balkáni térség nem lesz tartható, teljes visszavonulást kell végrehajtani Ausztria keleti határáig (a Duna-folyosó a legkritikusabb terület).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Margarethe_hadm%C5%B1velet
A honvéd vezérkar álma
„Az orosz támadás végcéljai a Balkán és Berlin. A legrövidebb és földrajzilag legelőnyösebb támadási irány egyik cél felé sem vezet a Kárpátokon át, hanem a Kárpátok mellett. A magyar határt tehát valószínűleg nem az orosz zömök, hanem csak biztosító erők lekötő támadása fogja érni." – olvasható a Vezérkar főnöke 1. (hadműveleti) osztály 1944. január 10-i „helyzetmérlegelésében".
1944. január 11., kedd
1944. január 11-én Ciano Galeazzo egykori olasz külügyminisztert a fasiszta különbíróság Veronában golyó általi halálra ítélte és kivégeztette. Mussolini bárhogyan is igyekezett, nem tudta, vagy talán nem is akarta veje életét megmenteni. Ciano felesége, Edda Mussolini is mindent megpróbált imádott férje érdekében, azonban a szöktetési kísérlete kudarcba fulladt.
1903-ban Livornóban született Ciano Galeazzo, aki befolyásos, magas rangú olasz politikusként vonult be a történelembe. Az előkelő családból származó Galeazzo jogi és diplomácia tanulmányokat folytatott, majd diplomataként helyezkedett el. Miután 1930 tavaszán Mussolini lányát, Eddát feleségül vette, az olasz diktátor politikai felemelkedésével arányosan Galeazzo is egyre befolyásosabb állásokra tett szert. Mussolini 1935-ben a külügyi szolgálatról hazatérő vejét sajtó-és propagandaügyi miniszterré nevezte ki, majd egy évvel később Dino Grandi helyére külügyminiszternek választotta.
Egy ideig úgy tűnt, hogy a sármos Ciano a Mussolini-féle külpolitikai irányvonalat követi, később viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a külügyminiszter óva int a Hitleri Németországgal való barátkozástól.
Amikor Ciano külpolitikai ténykedése kínossá vált a Duce számára, Mussolini vejét áthelyezték a vatikáni nagykövetségre. 1943-tól Ciano már önálló politikát folytatott. Az egykori külügyminiszter a Fasiszta Nagytanács egyik fontos gyűlésén, amikor Mussolini eltávolítása mellett szavazott, saját sorsát is megpecsételte.
http://www.ng.hu/Civilizacio/2007/01/Mussolini_vejenek_kivegzese
http://hu.wikipedia.org/wiki/Galeazzo_Ciano
A NATO előtörténete
A Szovjetunió fő célját Ivan Majszkij szovjet külügyi népbiztoshelyettes 1944. január 11-i jelentésében fogalmazta meg: „az eljövendő világ és a háború utáni rend felépítésénél konkrét célunk olyan állapot létrehozása kell, hogy legyen, amelyben hosszú időre garantálva lenne a Szovjetunió biztonsága és a béke megőrzése, legalábbis Európában és Ázsiában." (…) Mindez nemcsak Európában okozott aggodalmakat, hanem az Egyesült Államok is felfigyelt a szovjet politika irányváltására. Azonban 1945-ben még senki nem tudta volna elképzelni Amerikában, hogy hadat viseljenek az egykori szövetséges ellen. Annál is inkább, mert rendkívül kevés harckész egységgel rendelkeztek abban az időben.
Nagy Tamás: Hidegháború - forró béke: A hidegháború katonai aspektusai. In: Múltunk 2004/4. sz. 180. o.
http://biztpol.corvinusembassy.com/?module=corvinak&module_id=4&cid=107
„1944. január 11-én a prágai magyar főkonzulátus terjedelmes memorandumot adott át a német külügyminisztérium megbízottjának, amelyben arra emlékeztették, hogy immár több mint száz szóbeli és írásbeli jegyzéket küldtek annak az 1116 magyar zsidónak az ügyében, akik 1940. december 20-i adataik szerint a protektorátus területén éltek. A főkonzulátus ismét kérte, engedjék el Theresienstadtból a kilenc zsidót. A memorandumot továbbították a külügyminisztériumnak azzal a sürgős kéréssel, hogy adjon felhatalmazást a szóban forgó zsidók átadására. Von Thadden elvben hajlandó is volt erre, már csak azért is, hogy Spányi ne tűnjön föl rossz színben a saját kormánya előtt. Von Thadden szerint ugyanis Spányi előzőleg beleegyezett abba, hogy magyar zsidókat Prágából Theresienstadtba szállítsanak, noha tudta, hogy ez gettóba zárásukkal egyenlő. Végül a kilenc zsidót nem sokkal azelőtt, hogy 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot, átvitték Bergen-Belsenbe, az ottani Bevorzugtenlagerbe.”
1944. január 12., szerda
A brit kormány Barcza György volt londoni követ útján inti a magyar kormányt, hogy ne szálljon szembe fegyveresen a szovjet haderővel, mert a németekkel azonos elbánásban részesül.
Szép könyv - vészkorszakban
Olyan könyv fekszik előttünk, amely a könyvkiadás mai sivár tömegcikkeket “gyártó” korszakában és a jelenlegi anyaghiány idején valóban örömet szerezhet a szép könyv minden barátjának. A békéscsabai Tevan nyomda, amelynek bibliofil szempontból annyi szép könyvet köszönhetünk, fennállásának negyvenedik évfordulóján békeidőben is feltűnést keltő ízléses és gondos kiállításban kiadta “A bölcs Esopusnak és másoknak fabulái és oktató beszédei” címmel azt a száz mesét, amelyet 1566-ban Heltai Gáspár gyűjtött össze és adott ki Kolozsvárott. Heltai Gáspár “Száz fabulája” ma sem avult el, örök szépségük és tanulságuk mindenkor értéke lesz az irodalomnak.
A négy évszázad alatt azonban a magyar nyelv sokat fejlődött és Heltai Gáspár irályát már nem tudjuk maradéktalanul élvezni ma. Hogy mégis zavartalan legyen az olvasó öröme, a kiadó felkérésére Keleti Arthur ... írta át mai magyar nyelvre a fabulákat. Keleti Arthur ezzel az átdolgozással - éppúgy, mint annak idején Heltai Gáspár - maradandót alkotott... Egyformán illeti elismerés a kiadót és az átdolgozót ezért a szép könyvért, amelynek nyomdai előállítása is tökéletes s amelyre Tevanék büszkék lehetnek.
(Kis Újság, 1944. január 12. - László Ferenc írása) Idézi: Papp János: A szép könyv dicsérete. A Tevan könyvek kritikái. 1989.
http://mek.oszk.hu/02300/02361/02361.htm
http://mek.niif.hu/05900/05925/pdf/05925ocr.pdf
Újvidék és ítélete
A hadbíróság december 14-én kezdte meg a kérdés tárgyalását, amelynek során 1944. január 12-én 15 katonatiszt és csendőrtiszt ügyében hozott ítéletet, közülük Képíró Sándor csendőrszázadost tízévi szabadságvesztésre ítélték.
Az előzmény: az 1942. januári újvidéki „razzia" során 3340 embert gyilkoltak meg, köztük 2530 szerbet és 743 zsidót. Az áldozatok között 299 öreg és 147 gyermek volt. A vérengzés nem maradt titokban, a nagy belföldi és külföldi felháborodás miatt a kormányzat áprilisban bizottságot küldött ki a történtek megvizsgálására, majd e bizottság jelentése alapján a vezérkari főnök elrendelte ügyészi nyomozás indítását, de a kormányzó rövidesen a magas rangú katonatisztekkel szembeni eljárás megszüntetéséről döntött. A csendőrtisztek elleni eljárás azonban tovább folyt, és ennek során nyilvánvalóvá vált, hogy a „tisztogatásban" részt vevő csendőrtisztek „olyan tettekre ragadtatták magukat", amelyek bűnvádi felelősségre vonásukat szükségessé teszik. Keresztes-Fischer belügyminiszter szerint az események szégyenletes bűntények voltak", a jövőben hivatkozni lehetne arra, hogy a bűnösök elnyerték büntetésüket. „Az ország becsülete és jövője érdekében kell ezeket a csendőrtiszteket megbüntetni."
http://www.es.hu/print.php?nid=29345
http://magyarnarancs.hu/belpol/haborus_bunosseg_vadja_egy_volt_csendortiszt_ellen_-_a_leuszo_szemet-72474
1944. január 13., csütörtök
1944. január 13-án meghal Ostenburg-Moravek Gyula őrnagy, csendőrparancsnok, politikus, a Horthy hatalomra jutását lehetővé tevő tiszti különítmények egyik parancsnoka. 1932-ben Prónay Pállal közösen megalapította a Magyar Országos Fasiszta Pártot.
15 salgótarjáni fiatalt sodort el a lavina
A Salgótarjáni Acélgyári Levente Egylet síelőit 1944. január 13-án Erdélyben, a Radnai-havasok 2305 méter magas Nagy-Pietrosz csúcsának meghódítása közben érte a lavinaszerencsétlenség. A katonai gyászpompával felravatalozott halottak búcsúztatásán hatalmas tömeg vett részt az acélgyári stadionban. A temetésekre a holttestek megtalálásának és hazahozatalának sorrendjében háromszor került sor: január 22-én öt, 30-án kilenc, július 30-án egy áldozattól vettek végső búcsút a salgótarjániak.
A Magyar Zsidók Lapja:
„Aki most nem ad a munkatáborosok felruházására, annak nemcsak az idegei vannak vasból, de a szíve is vasból van!
Küldj pénzt és ruhát a Hadviseltek Bizottságának: VII. Síp u. 12. szám.”
1944. január 14., péntek
Az utolsó színházi őrségváltás 1944-ben
A Madách Színházban 1944. január 14-én különös bemutatót tartottak: Manfred Rössner Első Anna és Harmadik Károly című kétszemélyes darabja Várkonyi Zoltán és Szeleczky Zita főszereplésével került színre. Károlyi István visszaemlékezéséből tudjuk, hogy Szeleczky Zitát csak azért hívták meg, mert már ekkor be akarták záratni a színházat. Pünkösti azonban „nagyon okosan kitalálta", hogy rendeznek egy kétszemélyes darabot, amelynek az egyik szereplője kommunista, a másik pedig a jobboldal nagy sztárja. A produkció közel száz előadást ért meg. A német megszállás azonban véget vetett a sikersorozatnak, 1944. március 19. után már csak négy előadást tarthattak.
Pünkösti Andor és Károlyi István engedélyét visszavonták. A hajdani igazgató nem emlékszik semmiféle eljárásra: „Odatelefonáltak, hogy este ne tartsunk előadást."
Károlyi István a nyilas hatalomátvételig segítette az üldözötteket, ő rejtette el birtokán Várkonyi Zoltánt. A nyilas puccs után, 1944 októberében azonban ő is illegalitásba vonult. Pünkösti Andor nem érte meg a háború végét: idegei felmondták a szolgálatot, 1944. július 9-én öngyilkosságot követett el, s három nap múlva meghalt. Halálhíréről alig számoltak be a lapok, sírja a Farkasréti temetőben jeltelen.
Gajdó Tamás a Madách Színház történetéről
www.szinhaz.net/index.php?option=com_content&view=article&id=36280:az-utolso-szinhazi-rsegvaltas-1944-ben&catid=62:2012-januar&Itemid=7Újabb zsidóellenes intézkedés Romániában
Bukarest, január 14. /Magyar Távirati Iroda/
Mindazok a romániai magánvállalatok, melyeknél még zsidók vannak alkalmazásban, 20 napon belül kötelesek a zsidó alkalmazott mellé román nemzetiségű keresztény alkalmazottat kinevezni, hogy az a zsidó alkalmazott munkakörét teljesen elsajátíthassa. A zsidók mellé kinevezett keresztény alkalmazottak kötelesek a munkaidőt pontosan betartani s nevüket a felfektetett jelentkezési könyvbe naponta bejegyezni.