Kronológia 1944. március 9-14.

1944. március 9., csütörtök

Horthy Miklós kormányzó, a közélet más vezetői, a Magyar Élet Pártja köszöntötte Kállay Miklóst, aki két évvel korábban vette át a kormány vezetését.

Horthy Miklós kézirata Kállay Miklóshoz: „Kedves Dr. Kállay! Immár két esztendeje annak, hogy a közügyek szolgálata iránt ősi nemzetségében hagyományos kötelességérzettel vállalta az ország miniszterelnökének ma különösen terhes tisztét. A mai sorsdöntő időkben a legnagyobb odaadással állitotta kiváló képességeit az örök magyar célok áldozatos szolgálatába és fáradhatatlan kitartással folytatja a nemzet jövő sorsának biztositását célzó kemény munkáját. Amidőn változatlan bizalommal tekintek további működése elé, Önnek a haza körül szerzett kimagasló érdemeinek elismeréséül a Magyar Érdemrend Szent Koronával ékesitett keresztjét adományozom. Kelt Budapesten. 1944. évi március hó 9. napján.” (Pesti Hírlap, 1944. március 10.)

1944. március 10-12.

Adolf Eichmann SS-Obersturmbannführer, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichssicherheitshauptamt – RSHA) IV.B.4. alosztályának vezetője és fő beosztottai Mauthausenben tárgyaltak a Magyarországon a megszállás után végbeviendő feladatokról. A találkozón részt vett Hermann Alois Krumey, Otto Hunsche, Dieter von Wisliceny, Theodor Dannecker, Franz Novak, Franz Abromeit és Siegfried Seidl.

1944. március 12., vasárnap

Részlet a Magyarország megszállásáról szóló Margaréta-hadművelet végrehajtására Adolf Hitler által e napon kiadott parancsból (OKW/Wehrmacht Ops. Staff Op. No. 77683/44.): „Egy ideje nekem és a birodalmi kormányzatnak tudomására jutott, hogy a magyar Kállay-kormány az egyesült európai nemzetek elárulását készíti elő. A magyar népet, amely irányunkban jóakaratot tanúsított, a Magyarországon mindent ellenérzésük alatt tartó zsidók, a magyar arisztokrácia egyes reakciós vagy részben zsidó és korrupt elemei hozták ebbe a helyzetbe.”

Az eredeti terv – Margarethe I. – az 1943. szeptember 30-ára készült el. Román és szlovák csapatokat is bevontak volna, azonban ettől végül eltekintettek. A parancs értelmében Maximilian von Weichs tábornagy parancsnoksága alatt reguláris erők, melyeket március 15-re kellett összevonni Magyarország határai mentén, Ernst Kaltenbrunner, illetve Otto Winkelmann ellenőrzése alatt pedig különleges SS-egységek vesznek részt a műveletekben. Utóbbi osztagok 5-6.000 fő gestapósból és SD-tagból, Hans Geschke SS-Standartenführer parancsnoksága alatt, továbbá 2-300 fős különleges alakulatból, Adolf Eichmann SS-Obersturmbannführer, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal IV.B.4. alosztálya vezetőjének parancsnoksága alatt, állt. Létezett egy szükségterv, Margarethe II. fedőnéven, arra az esetre, ha Horthy Miklós kormányzó nem működött volna együtt, és a teljes megszállás szükségessé vált volna.

1944. március 13., hétfő

A vezérkari főnök helyettese, Bajnóczy József vezérezredes 19:30-ra magához kérette Kuno Heribert Fütterer altábornagyot, német légügyi attasét – április 1-től december 13-ig a Luftwaffe magyarországi parancsnoka –, hogy magyarázatot kérjen a Bécs környéki csapatösszevonásokkal kapcsolatban.

Üzemanyaghiány miatt a 6-os, 21-es és a T jelzésű – trolibusz – járatok kivételével leállt a budapesti autóbusz-forgalom.

1944. március 14., kedd

Josef Winniger, az Abwehr budapesti részlegének tagja közölte dr. Kasztner Rezsővel, a Budapesti Zsidó Segély- és Mentőbizottság egyik vezetőjével, hogy küszöbön áll Magyarország német megszállása.