Kronológia 1944. február 8-14.

1944. február 10., csütörtök

A Magyar Zsidók Lapja írja:

Dr. Hajnal Hugó budapesti ügyvéd életrajzi regényt írt Csemegi Károlyról, a bírói szervezetről szóló törvény és a büntetőtörvénykönyv nagy alkotójáról. (…) Csemegi, akit azelőtt Nasch-nak hívtak, csongrádmegyei zsidó családból származott. Élete főbb állomásai már más hiten érik. (…) A zsidóság nem szokta őt nagyjai között felsorolni. (…) Ebben a vonatkozásban Csemegi alakja azt is tanusítja, hogy a zsidó szellem a közjogban, alkotmány-szerkesztésben is tud nagyságokat felmutatni. (Ballagi Ernő)

„Február 12-én tölti be 80-ik életévét Balassa József, a nagy magyar nyelvész.”

„VERGŐDÉS? Most, amikor Isten végtelen jóságából 2200 emberünk tért vissza a határon túlról, azok ígértek, fogadkoztak, azok közül az adott pillanatban senkit sem lát a Hadviseltek Bizottsága, hogy segítsenek a roppant küzdelemben, sem küldeményeiket, sem pénzüket, sem ruháikat nem látja. (…) A Hadviseltek Bizottságának raktárai – értsék meg – teljesen üresek! (…) Ne várjon tehát tőle senki sem csodát. Ennek az intézménynek reálisabb feladatai vannak.”

(A szervezet a problémát nem központi raktár, hanem egy utalvány-rendszer segítségével akarta áthidalni, hogy a helyi hitközségek adjanak ruhát a hazatért munkaszolgálatosoknak.)

1944. február 12. szombat

Február 12-én Horthy írásban fordult Hitlerhez a keleti fronton lévő megszálló hadosztályoknak a Kárpát-vonalra való visszarendelésének ügyében. Két nappal később Szombathelyi hasonló tárgyú levelet írt Keitelnek a német véderő főparancsnokság főnökének.

Mindketten a szovjet hadműveleti területen működő erőknek a magyar határok közelébe, a Kárpátok előterébe való visszavonását, valamint ezen erők egyesítését szerették volna elérni. Ezenkívül azt is szerették volna kieszközölni, hogy a magyar erők feladata legyen a Kárpátok védelme, amennyiben a szovjetek elérnék ezt a vonalat. A németek bizalmatlanok voltak a tervvel kapcsolatban, mert abban a kiugrás előkészítésének lehetőségét látták.

Válasz egyik helyről sem érkezett. Lakatos Géza ekkor már vezérezredes a megszálló erők parancsnoka, március 10-én Berchtesgadenben többek között Hitlerrel is beszélhetett, aki szenvedélytől izzó hangon kitért Horthy levelére. Kereken kijelentette – írja visszaemlékezéseiben Lakatos – hogy nem hisz a kormányzó érveinek. „Magyarország nagyon téved – mondta – ha azt hiszi, hogy különbékét köthet Szovjetoroszországgal, mert akkor majd bejön országukba Sztálin, a bolsevista hordájával és kiirtja az egész intelligenciát úgy, mint Litvániában, Lettországban és Észtországban! Magyarországnak éppen ellenkezőleg, sokkal nagyobb áldozatot kellett volna hoznia, mint eddig; de most aztán ki a frontra mindenkit az utolsó szál emberig, hogy – mint Olaszországban – végét vessük ennek az árulásnak.” Lakatos minderről beszámol Horthynak.

http://internetfigyelo.wordpress.com/2009/10/30/jo-ha-nem-feledjuk-4-res...
http://epa.oszk.hu/00800/00861/00052/pdf/aetas_2011-01_056-077.pdf

1944. február 14., hétfő

Göring koncentrációs tábori munkásokat kér Himmlertől földalatti repülőgépgyárak építéséhez