Ebben a házban laktam 1947, születésem óta, 1968-ig, sose tudtam, hogy csillagos ház volt. Szüleim 1937-ben költöztek be, a csatolt dokumentum szerint a felmentési kérelmet beadó Nyugdíjpénztár 1943-ban vette meg a házat. Az egész időszakról annyit tudok, hogy Édesapám munkaszolgálatos volt, anyámnak öt éves bátyámmal el kellett hagynia a lakást, de amikor visszatért, mindent megtalált. Egy alkalommal a Tattersalba vitték őket, a bátyámnak szőke fürtjei voltak, a kísérő suhancnak megeshetett rajtuk a szíve, mert elengedte őket. Valahol védett házban vészelték át az utolsó időket, sajnos nem tudom, hol, és nincs már kitől megkérdeznem. A Wesselényi utca 60-ban volt egy cukrászda, Csákányiéké, akik a harmadikon laktak. Úgy emlékszem, anyám azt mesélte, Csákányi bácsi volt a légóparancsnok, és nagyon rendes volt.
Reflexiók
Ebben a házban laktam 1947, születésem óta, 1968-ig, sose tudtam, hogy csillagos ház volt. Szüleim 1937-ben költöztek be, a csatolt dokumentum szerint a felmentési kérelmet beadó Nyugdíjpénztár 1943-ban vette meg a házat. Az egész időszakról annyit tudok, hogy Édesapám munkaszolgálatos volt, anyámnak öt éves bátyámmal el kellett hagynia a lakást, de amikor visszatért, mindent megtalált. Egy alkalommal a Tattersalba vitték őket, a bátyámnak szőke fürtjei voltak, a kísérő suhancnak megeshetett rajtuk a szíve, mert elengedte őket. Valahol védett házban vészelték át az utolsó időket, sajnos nem tudom, hol, és nincs már kitől megkérdeznem. A Wesselényi utca 60-ban volt egy cukrászda, Csákányiéké, akik a harmadikon laktak. Úgy emlékszem, anyám azt mesélte, Csákányi bácsi volt a légóparancsnok, és nagyon rendes volt.